Szermonostor faragott kőanyagának geológiai vizsgálata és származása

Archeological excavations at the monastery of Szermonostor started in 1970 under the supervision of Ottó Trogmayer followed later by other archeologists including Ferenc Horváth and Katalin Vályi. These works used the most up to date methodologies and tools providing thorough documentation of features and artefacts. The lithic material, which is the subject of this study was handed over to us for analysis by Katalin Vályi. Based on our results the studied building stones were of outstanding quality and must derive from quarries of the Buda, Pilis, Gerecse Hills. The stones were transported to the site on the Danube and the Tisza Rivers. Although the majority of the stones come from the mentioned areas, some specimens have proveniences in the eastern and western parts of the Balaton Highlands. The order of description of the studied samples followed that of successive geological ages from the Permian to the Pleistocene. Processing marks and alterations were also noted and described

Műtrágyázás tartamhatásának vizsgálata akácosban

A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1970-ben 1 hektáros kísérleti területet hoztak létre, ahol 16 éven keresztül vizsgálták különböző műtrágyakezelések (N, P, K) kukorica monokultúrára gyakorolt hatását. Ezt követően összesen 6 t·ha-1 mennyiségű CaCO3-ot juttattak ki a kísérleti terület felére, majd 1995-ben a terület-re fehér akácot telepítettek. A munka során a nagy mennyiségű, komplex műtrágyá-zás hosszú távú hatását vizsgáltuk 20 éve telepített akácállomány szerkezeti para-métereire. Ehhez 48 mintaparcellát jelöltünk ki (4x12 műtrágya-kezelés) úgy, hogy minden kezeléscsoportból egy-egy ismétlés legyen. A legfontosabb meghatározott paraméterek a törzsszám, a törzstávolság, a lomb-korona-záródás, a cserjeszint-záródás, a körlapösszeg, az átlagos mellmagassági átmérő, az átlagmagasság és a fatérfogat voltak. Ehhez a mintaterületen található 369 db akác mellmagassági átmérőit és 40 mintafa magasságát mértük meg. A statisztikai elemzés során kéttényezős varianciaanalízist és korreláció-analízist alkalmaztunk. Az eredmények alapján minden szerkezeti paraméter esetében szignifikáns kü-lönbség volt, a kezelések tehát hatással voltak az akácos szerkezetének alakulására. A lineáris korrelációvizsgálat eredményei szerint a kijuttatott tápanyagok és a me-szezés hatásai komplex formában jelentkeznek. A kijuttatott foszfor- és kálium csak a lombkorona-záródásra mutatott gyenge korrelációt. A kijuttatott nitrogén ható-anyagra sem lehet korrelációt megállapítani. Ennek oka valószínűleg az, hogy a nagy mennyiséget kapott parcellákon csökkent a légköri nitrogénfixáció. A mesze-zés hatására több helyen adódott szignifikáns különbség, tehát a kijuttatott CaCO3 hatással volt az egyes elemek felvehetőségére, így az állomány szerkezeti paraméte-reire. A meszezés hatása leginkább a növőtér nagyságában és a cserjeszint záródá-sában mutatkozik meg. A csökkent növőtér eredményeképp az egyes szerkezeti paraméterek (átlagos mellmagassági átmérő, átlagmagasságok) értékei csökkentek, ez azonban nem okozta a hektáronkénti fatérfogatok alacsonyabb értékét. A kijuttatott műtrágyaadagok növelték a faállomány térfogatát, a termőhely mi-nősége ellenére jó-közepes fatermési osztályokat lehet megállapítani. A kis parcel-laméretek és az erdők tápanyagforgalmának sajátosságai miatt az állomány egyes paraméterei a kiegyenlítődés irányába mutatnak

Fair Value of Retail Loans: Are We Following IFRS9 or Misinterpreting It?

This study examines the accounting treatment applied to retail loans using a multiplication factor of 1.3. Answers are sought to the following questions: What is the correct IFRS accounting treatment of loans with a 1.3 multiplication factor in their interest rate, which have appeared in the Hungarian banking sector since 2016? Does the sector report these loans correctly? Is there a possibility for substancebased accounting treatment? How does the different accounting treatment of identical loan types affect the comparability of banks’ financial statements? After discussing the results from the literature and presenting the main features of the loans under review, the methodology of the study is described, before turning to the dilemmas and consequences of the accounting treatment. In this context, the IFRS requirements applicable when choosing the measurement principle for the loans concerned are also analysed. After drawing the conclusions, the paper argues in favour of measurement at amortised cost

Valósan értékelt lakossági hitelek: Az IFRS-ek követése, vagy félreértelmezése?

Kutatásunkban az 1,3-es szorzót tartalmazó lakossági ügyfélhitelek számviteli kezelésének módjait vizsgáljuk. Az alábbi kérdésekre keressük a választ: Mi az IFRS-ek szerinti helyes számviteli kezelése a hazai bankszektorban 2016 óta megjelent, kamatlábukban 1,3-es szorzóval rendelkező hiteleknek? Helyesen számolja-e el jelenleg a szektor ezeket? Van-e lehetőség a tartalom szerinti számviteli kezelésre? Hogyan befolyásolja a banki beszámolók összehasonlíthatóságát az azonos típusú hitelek eltérő számviteli kezelése? A szakirodalom eredményeinek és a vizsgált hitelek főbb jellemzőinek bemutatása után ismertetjük a kutatás módszertanát, majd kifejtjük a számviteli kezelés dilemmáit és következményeit. Ennek során megvizsgáljuk az érintett hitelekre alkalmazandó értékelési elv kiválasztásakor figyelembe veendő IFRS-előírásokat. A következtetések levonása után állást foglalunk az amortizált bekerülési értéken történő értékelés alkalmazása mellett